A kávé eredete

A kávé eredete – Napjainkban a kávé életünk részévé vált. Már-már olyannyira, mint a víz, vagy a levegő. Azonban sokan nem tudjuk, hogy milyen régóta ismerjük ezt a forró feketét. Számos legenda kering a kávé eredetéről, annak felfedezési módjáról is.

Nézzük meg mik is ezek valójában, hogy mikorra nyúlik vissza a kávé eredete.

A kávé eredete – mítoszok

A kávé eredete mára a legendák és mítoszok ködébe vész, az egyik (és talán legvalószínűbb) történet szerint már i.e. 300 körül felfedezték a kávészemek frissítő hatását. 

A Kaldi és a kecskék legendája

Kecskék legendája - Kávé eredeteA legenda Kaldiról szól, egy ifjú pásztorról az antik Arábiában Kr. e. 300-ban, aki gyakran vitte kecskéit a közeli hegyi legelőre, egy kolostor szomszédságába. Kecskéi, mikor lelegelték egy különleges, ismeretlen bokor piros bogyóit, a pásztorfiú legnagyobb ámulatára nyugtalanná váltak. Mivel azt gondolta, hogy mindez az ördög műve, Kaldi összeszedte a titokzatos bokor gyümölcseit, és elvitte azokat a kolostorba megmutatni az aggastyán apátnak, Yahiának. A szerzetesek, megegyezve abban, hogy valóban minden bizonnyal az ördög művéről van szó, azonnal elégették a megrontó hatású hegyi cserje leveleit és bogyóit. De a bogyók olyan isteni aromát árasztottak magukból égés közben, hogy a szerzetesek kíváncsiságukban összegyűjtötték az elégett bogyókból megmaradt port, s főzetet készítettek belőle. A főzetből egy nagyon sötét színű, illatos, sűrű italt nyertek. Egyre növekvő kíváncsisággal nagyokat kortyolgattak belőle. Legnagyobb meglepetésükre úgy felélénkültek, hogy az esti rituális imádkozások során mindig is érzett szokásos fáradtságuk és álmosságuk hirtelen elillant. Hamar rájöttek, hogy ezekkel a bogyókkal, megpörkölve őket, el lehet űzni az álmosságot. Így kezdtél el használni őket gondolkodásuk serkentésére, illetve az éjféli imádkozások megkönnyítésére: így lett ebből a “pokoli sötét” italból az Ég ajándéka. Azóta a kávé nem csupán egy egyedüli és utánozhatatlan ital, hanem egy igazi rítus. Mindennapjaink ellenállhatatlan illata, egy finom korty, amely regenerál minket, dédelget és kényeztet. 

Mohamed legendája

A kávé népszerűsítését a legrégibb monda Mohamednek, az iszlám vallás megalapítójának tulajdonítja. A hagyomány szerint egy alkalommal, amikor súlyos betegen feküdt az ágyán, megkönyörült rajta Allah, és Gábriel arkangyallal küldött neki egy gyógyító italt, amely fekete volt, mint a Kábakő Mekkában. Ez a “qahwa” (izgató) Mohamedbe ifjú erőt öntött, olyannyira, hogy az ital elfogyasztása után képes volt negyven férfit kiemelni a nyeregből, majd ugyanennyi nőt megismertetni a szerelemmel. 

Szufi bölcs legendája

Kávéház Palesztínában 1900 körül
Kávéház Palesztínában 1900 körül

Egy harmadik történet szerint egy száműzött szufi bölcs talált rá a kávécserjére, melynek gyümölcse megmentette őt és tanítványait az éhhaláltól. 

Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.

Avicenna legendája

Léteznek olyan írásos bizonyítékok, melyek szerint egy arab tudós, Avicenna már 1000 körül gyógyszerként alkalmazta a fekete levest. Emellett több réges-régi arab mesében is felbukkan egy titokzatos, keserű ital. 

A kávé eredetének kutatása során egy figyelemre méltó sajátosságot lehet megfigyelni, hogy a kávé közösségformáló erejét a vallási közösségekből kikerülve is megtartotta.

 

Lloyd's kávéház 1688 körül
Lloyd’s kávéház 1688 körül

A kávé eredete tekintetében e legendák közül természetesen egyik sem bizonyított. Valószínűsíthetően a kávéital elterjedése folyamán jöttek létre, elősegítve az új itallal való megbarátkozást. A “qahwe”, “kahwe” bizonyíthatóan arab szavak, amelyekkel európai utazók találkoznak Arábiában, sőt a törökök is a “kahwe” szót vették át és terjesztették el az oszmán birodalomban. Ebből ered a mi kávé szavunk is, ellentétben más európai nyelvekkel, amelyek a latin coffea szót vették át, és használják saját kiejtésük és helyesírásuk szerint. Az említett arab szavak eredeti jelentése bor volt, és valószínűleg azért vitték át jelentését a kávéra is, mert hasonló élénkítő, hangulatjavító hatása volt.

A kávé eredete hazánkban

A magyar szájhagyományban a “fekete leves” kifejezés a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért egy ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban elővigyázatos volt és gyanakodott, hogy készül valami ellene, így az ebéd után gyorsan távozni akart, mire az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Miután a vendég kuruc fejedelem megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttorony börtönébe. Az úgynevezett “fekete leves”, azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon.

 

forrás: www.kavekorzo.hu, hu.wikipedia.org
képek forrása: hu.wikipedia.org, wikimedia.org

 

Te is innál egy jó feketét? Gyere és kávézz velünk, kóstold meg a kedvenc fekete italunkat a ganoderma kávé-t.

Ismerd meg a ganoderma kávé elkészítését, ahogyan mi szeretjük, és szerezd meg te is a saját kávédat a Webáruházból.

 

Bertalan

Imádom a kávét, egyszerűen a rabja vagyok, az íze mellett az pár nyugodt percet is kedvelem, amíg az ember megissza a kávéját. Amióta ganoderma kávét iszom tele vagyok energiával és frissességgel, élvezem, hogy rengeteg mindenre van időm, azáltal, hogy pénzt is keresek a kávézással egyre több álmom tudom valóra váltani.

Minden vélemény számít! Kíváncsi vagyok a tiédre is.